Rottweiler Tenyésztők Egyesülete (RTE)

 

Tenyészalkalmassági vizsgaszabályzat (TAV)    7. sz. melléklet

 

A Tenyészalkalmassági vizsga feltétele

 

1., A TAV célja, hogy tenyésztésre alkalmas rottweilert biztosítson és a tenyésztésre alkalmatlan egyedeket kizárja a tenyésztésből.

 

2., Azt RTE foglalkozik ennek megvalósításával és közvetíti a területi csoportok kérelmét.

 

3., Az értékelés csak akkor történhet meg, ha ez egy határidős nyílt TAV-ra lett kiadva.

 

4., Feltétel:

Legalább öt nevezett kutya legyen és egy TAV alkalmas terület. Területi csoportoknál is öt kutyával lehet nevezni, ami lehetővé teszi a kutyákra vonatkozó költségtérítést. A legmagasabb részvételi szám 30 kutya / nap + 5 tenyészalkalmassági vizsgára visszarendelt kutya.  

 

5., Egy TAV-ra egy hónappal korábban kell kérelmet beadni, és a területi csoportnak ezt egy külön űrlapon külön indítványozni. Ezekhez a területi kérelmekhez csatolni kell a klub elnökségének beleegyezését. A kérelemnek tartalmaznia kell a területi csoport nevét és címét, valamint a szervező nevét és címét is. Tovább pontos felvilágosítást kell adni a TAV helyéről és ennek kezdetéről. A TAV megrendezhető, ha ezt a klub vezetősége jóváhagyta és a kérelmi papíron e vizsgát, mint szervezést nyilvánosan közzé tette. A TAV nem rendezhető meg nemzetközi (CACIB), országos (CAC), vagy speciál kiállításokon.

 

6., Részvétel:

a, Minden rottweiler tulajdonos részt vehet kutyájával a tenyésztési határozatnak megfelelően egy TAV-n, ha a kutya a vizsga napján legalább 15 hónapos, valamint bemutatja a tenyésztésre alkalmas HD-ED szűrés eredményét, mely az RTE által elfogadott szabályok szerint készült.

b, Kutya nevezése írásban történik.

 

7., Egy meghirdetett TAV a következő követelmények alapján valósítható meg:

 

a, A vizsgavezető elfogadja a nevezéseket, ellenőrzi a teljességet (adminisztráció), intézkedik a fontos iratokról vagy helyreigazításokról.

 

b, A kérelmezett dokumentációja alapján a vizsgavezető előkészíti a vizsgapapírokat és egy listára átírja a beérkező nevezéseket. Ennek a listának a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • A kutya törzskönyvi neve
  • Születési ideje
  • Tenyészkönyvszám
  • Tenyésztő neve
  • Tulajdonos neve

 

c, A vizsga résztvevőinek befizetési díját is ellenőrizni kell.

 

 

 

8. A vizsgavezető feladatai:

 

A vizsga napján gondoskodnia kell arról, hogy a bírók zavartalanul tudjanak dolgozni, és hogy a következő tárgyak és segédeszközök rendelkezésre álljanak:

  • Testmérő, fejsablon, mérőszalag, szemsablon, mérleg
  • Kitöltött adatlapok, adminisztrátor az adatlapok kitöltésére
  • Pisztoly a hozzávaló lőszerekkel
  • Segéd, megfelelő öltözetben és segédigazolással
  • Legalább 4m2 sík, szilárd burkolatú talapzat a testméretek felvételéhez.

 

9., Az illetékes szervező folyamatosan gondoskodik az elkövetkezendő fázisok megvalósításában.

 

10., Kutyákat úgy kell elhelyezni, hogy a vizsgát ne zavarják. Felszólítás nélkül kutyát nem lehet a ringbe vinni.

 

11., A vizsga a következő sorrendben történik:

a, kanok

b, szukák

 

12., A kutyák értékelése egyesével történik. A TAV teljes ideje alatt – a megnyitótól az eredményhirdetésig – vizsgálni kell a bíróknak a felvezetett kutyák viselkedését. Amennyiben a TAV egész ideje alatt viselkedési problémát mutat a kutya ( indokolatlanul agresszív, emberre támad, harap), úgy a rendezvény bíróinak jogában áll a kutya vizsgáját megszakítani, kizárni vagy visszarendelni következő TAV-ra.

.

 

13., A tenyészthetőség a tenyészthető kor végéig érvényes, ha ezt a Tenyésztési Vezető tenyészkizárással vissza nem vonja. A kutya tulajdonosával ezt a döntést ismertetni kell.

 

14., Ha a kutya fejlődési rendellenességet mutat, vagy nem teljesíti a megkívánt wesen tulajdonságokat, úgy a bíró visszarendelheti 2-6 hónapra a kutyát. A határidő lefutása után a kutyát újra fel kell vezetni. Azok a rottweilerek melyek vissza lettek rendelve, még két alkalommal felvezethetők, ám ha ekkor sem teljesítik a TAV-t, akkor a tenyésztésből ki kell zárni őket.

 

15., Azok a rottweilerek, melyek a felvezetés során fogazatukat tekintve tétre harapnak, úgy ezt nem lehet értékelni. Ezeket a kutyákat ezzel a hibával csak két és fél éves vagy idősebb koruk után lehet újra tenyészalkalmassági vizsgára vinni. A kutya tenyészalkalmasságát ezután kell megítélni, ha a fogazat nem változott.

 

16., A TAV-ra nem vezethetők fel azok a kutyák, melyek az aznapi hivatalban lévő bíró, vagy a családjuk tulajdonában vannak. Ugyanez érvényes a segédekre vagy a vizsgavezetőkre is. A kutya tulajdonos felel a kutyájáért és az általa okozott károkért.

 

 

 

 

 

 

 

17., Végső határozat: a TAV után a vizsga vezetőjének minden igazolást a tökéletességre vonatkozóan ellenőriznie kell, valamint már arra jogosulttal és a bíróval együtt el kell végeznie a szükséges beszámolókat. Legkésőbb két nappal a vizsga után be kell nyújtania a következő dokumentációkat a tenyészállomáshoz:

 

  • listát a résztvevő kutyákról
  • elszámolást az egyesített és elköltött összegekről, beleértve az igazolásokat
  • űrlapokat a TAV eredményekről bezárólag a hozzá tartozó származási lapokat és HD-ED igazolásokat
  • a fennmaradó összegekkel el kell számolni.

 

18., A TAV ajánlott lebonyolítása

 

A bíró összehívja a kutyák felvezetőit a vizsga megkezdése előtt és elmagyarázza a tenyészalkalmassági vizsga jelentőségét, a tenyészbázis jelentőségének kialakítását, mely segítségével lehetséges a rottweiler fajta fenntartása és fejlődése, munkára való alkalmasságának szilárdítása. Elmagyarázza a feladatok értelmét és célját amelyek az idegi és természeti adottságok felülvizsgálatához szükségesek. Beszélgetések a tulajdonosokkal a tartásról, a felnevelésről és a környezeti hatásokról csak teljesebbé teszik a képet.

 

A TAV összes gyakorlatát a rendezőknek próbakutyával kell bemutatni. Az alkalmazott segédnek az RTE ajánlásával kell rendelkezni és szigorúan a teljesítménybírói utasítás alapján kell dolgoznia.

 

Ezután következik a TAV-ra jelentkezők bírálata egyesével.

 

A TAV folyamán abban az esetben, ha a bíró megszakítja a kutya vizsgáját és kizárja azt, a TAV további gyakorlatain a kutya nem vehet részt, kivéve a küllem bírálatot.

 

Elsőnek a kutyák testméreteinek felvétele, szemének szemszín sablon szerinti megállapítása és súlyának megmérése történik. A bíró a kutya testméreteinek felvételekor fokozottan ügyeljen a kutya viselkedésére, wesen vizsgálatára. Amennyiben a kutyán nem lehet elvégezni bármely mérést, azt vissza kell rendelni a következő TAV-ra.

 

Ezt követi a kutyák küllembírálata.

 

Zajérzékenység vizsgálata nyugodt környezetben:

 Ezt a gyakorlatot több kutya együttesen is végrehajthatja, ügyelve a helyigényre. Az ismételt lövéseknél csak a vizsgált kutya egyedül lehet a területen.

A kutya vezetőjével laza pórázon megáll a területen. Kívánatos, hogy ekkor semmilyen pózra ne utasítsa a vezető. A bíró utasítására kb. 15 méter távolságból két lövést ad le egy segítő 6mm-es riasztó fegyverből. Ha a kutya zajérzékenységével kapcsolatban a bírónak kétsége merül fel, a lövéseket megismételtetheti még egyszer. Amennyiben a kutya zajérzékenységet mutat, a bíró megszakíthatja a TAV-t, visszarendelheti vagy kizárhatja a kutyát.  

 

 

 

 

 

 

 

Viselkedés csoportban

A felvezető kutyájával pórázon többször keresztülhalad egy 6-10 fős csoporton, ahol a kutyának nyugodtnak és kiegyensúlyozottnak kell mutatkoznia. A csoport közepén a bíró jelére a felvezető megáll. A kutya a felvezető lába mellett ül, laza pórázon tartva. Éppen ez a viselkedési forma utal nagymértékben a kutya magabiztosságára, valamint a felvezetőjéhez való bizalmára. Ezután a bíró újabb jelére a csoportban álló személyek élénk ütemben a kutya felé gyalogolva szorosan körbeveszik azt. A végrehajtásnál ügyelni kell arra, hogy mindig a bíró kerüljön a kutyával szembe. A csoportban részt vevő személyeknek nem kell mozdulatlanul és teljes csendben állniuk, de ügyelni kell arra, hogy kezükkel ne hadonásszanak és a beszélgetési hangerőnél hangosabban ne szóljanak egymáshoz. Ezután a bíró újabb jelére a kutyavezető kutyájával együtt elhagyja a csoportot.

 

Amennyiben a csoportban a kutya agresszív, fél, kimenekül a csoportból, vagy bármilyen más rendellenes viselkedést mutat, a bíró megszakíthatja a TAV-t, kizárhatja vagy visszarendelheti a kutyát.

 

Az őrző-védő gyakorlatok részletes leírása

 

 

A segéd teljes védőruházatban, védőkarral, puha anyaggal áthúzott bottal a felállított búvóhelyen áll a kutya látószögén kívül. A gyakorlat lebonyolítása során fokozottan ügyelni kell arra (mivel a váratlanságra alapul), hogy azt csak az éppen azt végrehajtó kutya láthassa, a többi kutyát el kell tenni látó- és halló távolságon kívül. A felvezető a kijelölt kiindulási pontra megy kutyájával, ami a búvóhelytől kb. 15 méterre van. A bíró jelére „lábhoz” vezényszó elhangzása után lépésben a palánk felé indul. A kutyának laza pórázon a felvezető mellett kell haladnia. A póráz hossza minimum 1 méter. A palánktól néhány lépésnyire a bíró jelére a segéd kiabálva rátámad a vezetőre. A támadáskor a felvezető elengedi a pórázt, és egyhelyben marad. A kutyának azonnal magabiztosan és energikusan a támadást erős és mély fogással el kel hárítani. Amikor a kutya megfogta a védőkart a segédtől kétszer bot általi terhelést kap. Az engedélyezett terhelési felület a combok, a test oldala és a mar tájéka. Az elhárítás erősítésére kutya bíztatása engedélyezett. A bíró utasítására a segéd beszünteti a támadást és nyugodtan állva marad. A kutyának önállóan illetve egy ereszd hangjelre eresztenie kell és a segédet őriznie. Ha a kutya az első engedélyezett hangjel után nem ereszt, a bíró utasítására további, legfeljebb két „Ereszd!” hangjelet alkalmaz. Amennyiben a kutya három hangjel ellenében sem ereszt, a bíró diszkvalifikálja. Az eresztést követően a kutya szorosan a segédnél marad és figyelmesen őrzi. Bírói utasításra a kutyavezető normál lépésben, legrövidebb úton kutyájához megy és alapállásba ülteti. Végül a kutyavezető rácsatolja a pórázt a kutyára.

 

A kutya további gyakorlatban nem vehet részt ha:

  • a kutya a rátámadásnál félénk, gyáva magatartást tanúsít
  • a segédet nem fogja meg
  • a kutya a bot általi terhelés elől kitér, a további küzdelmektől meghátrál
  • a kutya háromszori rövid parancsra sem ereszti el a segédet
  • amennyiben őrzés közben a segédet otthagyja és gazda egyszeri parancsa ellenére sem folytatja

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezt követően az értékelésben résztvevő bírók együttesen értékelik a kutyát, mindkettőjük együttes véleménye alapján kapja meg a kutya a minősítését.

 

 

Ezt a Tenyészalkalmassági Vizsgaszabályzatot az RTE elnöksége 2013. február 10. napján elfogadta.

 

 

 

 

Petrás Antal

elnök