98/2013. (X. 24.) VM rendelet

a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 2., 3., 8., 13. alpontjában, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 7. alpontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. § (1) A szabályozás célja, egészséges és a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány kialakítása és szinten tartása. Ennek érdekében ebfajták fenntartása, törzskönyvezése, teljesítményének meghatározása, tenyésztési adatok gyűjtése, nyilvántartása, feldolgozása, a tenyésztési dokumentáció kiadása e rendeletben meghatározott feltételekkel végezhető.

(2) E rendeletet a tenyésztőszervezetek és a kinológiai szövetség állattenyésztési tevékenysége vonatkozásában kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. kennelnév: a tenyésztő ebtenyészetének a kinológiai szövetség által kiadott és nyilvántartott egyedi elnevezése;

2. kinológiai szövetség: a magyar ebtenyésztők érdekképviseletére és nemzetközi képviseletére, az agrárpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szövetség;

3. kiviteli származási igazolás: a tenyészállat és a szaporító anyag tenyésztési adatairól a törzskönyv alapján kiállított közokirat, amely az eb származásának nemzetközi igazolására szolgál;

4. kutya show: olyan ebbel kapcsolatos rendezvény, ahol tenyésztési adat nem keletkezik;

5. tenyészeb: olyan, azonosító számmal vagy jellel ellátott és nyilvántartott, ivarában megtartott eb, amely egyedileg azonosítható, és szerepel az elismert, vagy ideiglenesen elismert tenyésztőszervezet (a továbbiakban együtt: tenyésztőszervezet) törzskönyvi nyilvántartásában;

6. tenyészeb kiállítás: egy-, több- vagy összfajtás, az ebek felvezetésével, küllemi bírálatával, illetve munkateljesítmény bemutatásával járó olyan rendezvény, ahol törzskönyvi bejegyzésre kerülő, a tenyésztési programban meghatározott tenyésztési adat keletkezik;

7. tenyésztés: az adott fajta tenyész- és haszonértékét növelő, vagy a génmegőrzést szolgáló célirányos tevékenységek összessége;

8. tenyésztési adat: e rendelet hatálya alá tartozó ebfajták egyedeinek nyilvántartott adatai, így különösen az egyed azonosítására, tartási helyére, származására, küllemére, teljesítményére, tenyésztőjére és tulajdonosára, alom- és teljes testvéreire vonatkozó adat.

3. § (1) Eb fajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni, tenyésztési adatot gyűjteni, nyilvántartani, feldolgozni, tenyésztési dokumentációt kiadni - ha e rendelet másként nem rendelkezik - csak a tenyésztőszervezet jogosult. A tenyésztőszervezet egyes technikai jellegű részfeladatok ellátásával, a felelősség megtartásával mást is megbízhat.

(2) Fajtánként egy tenyésztőszervezet ismerhető el. Egy fajtacsoporton belül több fajtára is kaphat tenyésztőszervezeti elismerést egy szervezet.

(3) Amennyiben a fajta fenntartása másképpen nem biztosítható egy szervezet több fajtára is kaphat tenyésztőszervezeti elismerést.

(4) A tenyésztőszervezetként működő szervezetnek biztosítania kell, hogy rendes tagja kizárólag olyan személy legyen, aki rendelkezik legalább egy, a tenyésztőszervezethez tartozó fajtában regisztrált egyeddel. A tagsági feltételeknek megfelelő kérelmezőtől a tagság nem tagadható meg. A tenyésztőszervezetként működő szervezet a tagfelvételi eljárást késedelem nélkül köteles lefolytatni.

(5) A fajta elismerésére irányuló eljárás része a tenyésztőszervezeti elismerési eljárásnak.

4. § (1) A tenyésztőszervezetként működő szervezet feladatai az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 19. § (1) bekezdésében meghatározott feladatain túl

a) a származásigazolás kiállítása, és

b) a jogszabályban előírt adatok szolgáltatása a tenyésztési hatóságnak.

(2) A tenyésztőszervezetként működő szervezet köteles tevékenységét úgy végezni, hogy mulasztásával - ide értve nemzetközi szervezeti tagságból folyó kötelezettségek teljesítését is - a tagjai számára ne okozzon hátrányt.

(3) A tenyésztőszervezet kizárólagos joga az elismerésében szereplő fajta képviselete a fajta nemzetközi szervezetében, a kinológiai szövetség kizárólagos joga hazai kinológiai egészének képviselete nemzetközi kinológiai szervezetben az adott szervezet szabályzatában foglaltak figyelembevételével.

(4) A fajta teljesítményvizsgálatát végző bírók képzéséről és vizsgáztatásáról az érintett tenyésztőszervezet a kinológiai szövetséggel együttműködve gondoskodik.

5. § (1) A kinológiai szövetség feladatai:

a) a magyar ebtenyésztők és tenyésztőszervezeteik képviselete a nemzetközi szakmai szervezetekben;

b) kutya show és - a 13. §-ban foglaltak figyelembevételével - tenyészeb kiállítások szervezése és összehangolása;

c) közreműködés a bírók képzésében és vizsgáztatásában, a bírók bejegyeztetése a nemzetközi bírói listába, a magyar bírói lista vezetése és közzététele;

d) a több- és összfajtás tenyészeb kiállításra bírók delegálása a tenyésztőszervezet által előzetesen megjelölt bírók köréből;

e) a több- és összfajtás tenyészeb kiállítások keretében, a nemzetközi szakmai szabályok figyelembevételével, olyan fajták bírálatának megszervezése, melyeknek Magyarországon nincs elismert tenyésztőszervezete;

f) az ajánlott származás igazolás formátumának rendszeresítése, a nyomtatványok elkészítése és biztosítása a tenyésztőszervezetek számára;

g) a kennelnév kiadása és regisztrációjának kezdeményezése a nemzetközi szervezetnél;

h) a kivitelre szánt ebek kiviteli származási igazolásának kiadása, a tenyésztőszervezet törzskönyve alapján, és

i) tenyésztőszervezettel nem rendelkező fajták esetében a tenyésztőszervezeti feladatok ellátása a tenyésztési hatóság megbízása alapján.

(2) A kinológiai szövetségként működő szervezetnek biztosítania kell, hogy a tenyésztőszervezet tagfelvételi kérelméről a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül döntsön. A kinológiai szövetségként működő szervezet a tenyésztőszervezeteket azonos feltételekkel köteles a tagjai közé felvenni.

(3) A kinológiai szövetségként működő szervezetnek a magyar ebtenyésztés nemzetközi szervezetekben történő képviselete során biztosítania kell a tenyésztőszervezetek egyenlőségét a jogosultságok és a kötelezettségek tekintetében.

(4) A kinológiai szövetségként működő szervezetnek az alapszabályában biztosítania kell, hogy tenyésztési kérdésekben, az arra vonatkozó belső szabályzatai létrehozásában, valamint ezek nemzetközi képviseletében kizárólag a tagsággal rendelkező tenyésztőszervezetek döntsenek. A kinológiai szövetségként működő szervezetnek biztosítania kell, hogy a tenyésztőszervezetek azonos szavazati joggal rendelkezzenek.

(5) A kinológiai szövetség köteles a tagjaként működő tenyésztőszervezet által kiállított törzskönyv, származási igazolás és teljesítményvizsgálat elfogadására, ha az megfelel e rendelet előírásainak és azon nemzetközi szervezet előírásainak, amelyben a kinológiai szövetség tag.

6. § (1) A kinológiai szövetséget az agrárpolitikáért felelős miniszter kérelemre, határozatlan időre jelöli ki. Több kérelem esetén azok beérkezési sorrendjéhez nem fűződik joghatás.

(2) Az (1) bekezdése szerinti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, címét, képviselőjének nevét, alapszabályát és bírósági bejegyzésének hiteles másolatát;

b) a kérelmező tevékenységének bemutatását, és

c) a kérelmező tagszervezeteinek listáját (neve, székhelye és elismerési határozatának száma).

(3) A kinológiai szövetség kijelölését az agrárpolitikáért felelős miniszter visszavonja, ha

a) azt a kinológiai szövetség kérelmezi, vagy

b) tevékenységét nem a jogszabályoknak, a nemzetközi szakmai szabályoknak, a nemzetközi szervezetek szakmai szabályzatainak, vagy a kérelmében foglaltaknak megfelelően végzi.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben az új kinológiai szövetség kijelöléséig az 5. § szerinti szolgáltatásokat a tenyésztési hatóság koordinálásával a tenyésztőszervezetek látják el.

(5) A kinológiai szövetség kijelölésének visszavonásáról, illetve új kijelölésről a tenyésztési hatóság a visszavonást, illetve a kijelölést követő 30 napon belül értesíti a tenyésztőszervezeteket.

(6) Az új kinológiai szövetség a tagfelvételi kérelmet benyújtó tenyésztőszervezet részére a tagfelvételi eljárás tartama alatt biztosítja az 5. §-ban foglalt szolgáltatásokat.

(7) A kinológiai szövetség kijelölésének visszavonása vagy jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt tenyésztési adatokat haladéktalanul át kell adni a tenyésztési hatóságnak.

(8) A kinológiai szövetség kijelölésének visszavonása nem érinti a tagsági jogviszonnyal rendelkező tenyésztőszervezetek elismerését.

7. § (1) A tenyésztőszervezeti elismerésre és az elismerés visszavonására a tenyésztési hatóság jogosult. Az elismerés megadása vagy megtagadása nem érinti a szervezet külön törvény szerinti jogszerű működését.

(2) A tenyésztési hatóság a tenyésztéssel foglalkozó szervezetet tenyésztőszervezetként elismeri, ha az Átv. 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeken túlmenően

a) tagjai a kérelmezett fajtában legalább 10 nőivarú tenyészebbel rendelkeznek;

b) alapszabályában előírja, hogy rendes tagja kizárólag olyan személy lehet, aki rendelkezik legalább egy, a tenyésztőszervezethez tartozó fajtában regisztrált egyeddel;

c) alapszabálya biztosítja, hogy mindazon személyek, akik a tenyésztőszervezethez tartozó fajtájú törzskönyvben regisztrált, vagy a törzskönyvbe bejegyezhető ebet tartanak vagy tenyésztenek, korlátozástól és késleltetéstől mentesen beléphessenek az adott tenyésztőszervezetbe és gyakorolhassák tagsági jogukat;

d) biztosítja a tagok egyenlőségét és döntéshozatali rendjében küldöttközgyűlést nem alkalmaz, és

e) rendes tagja a kinológiai szövetségnek, illetve új kinológiai szövetség kijelölése esetén a kijelölést követő 75 napon belül igazolja, hogy az új kinológiai szövetségben tagsággal rendelkezik.

(3) A tenyésztési hatóság a (4) bekezdésben meghatározott fajtacsoportok és fajták esetében az Országos Magyar Vadászkamara véleményét kikéri. Az Országos Magyar Vadászkamara véleményét 30 napon belül köteles a tenyésztési hatósággal közölni. A véleményezési határidő nem hosszabbítható. Az Országos Magyar Vadászkamara véleménye a tenyésztési hatóságot nem köti.

(4) A tenyésztési hatóság a tenyésztőszervezeti elismerésre irányuló eljárása során a következő, munkavizsgára kötelezett fajták esetében kéri ki az Országos Magyar Vadászkamara véleményét:

a) a vérebek közül a hannoveri véreb és a bajor hegyi véreb;

b) az angol vizslák közül a pointer, az angol szetter, az ír szetter és a gordon szetter;

c) a kontinentális vizslák közül a rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a rövidszőrű német vizsla, a drótszőrű német vizsla, a szálkás szőrű német vizsla, a hosszúszőrű német vizsla, a weimari vizsla, a nagy münsterlandi vizsla, a kis münsterlandi vizsla, az olasz vizsla, a drótszőrű griffon, a pudelpointer, a cseh szálkásszőrű vizsla és a breton spániel;

d) a kajtató ebek közül a német fürjészeb, az angol springer spániel és az angol cocker spániel;

e) a retrieverek;

f) a tacskók, és

g) az agarak közül a magyar agár.

8. § (1) A tenyésztőszervezetként történő elismerés iránti kérelmet a tenyésztési hatósághoz kell benyújtani.

(2) A kérelem tartalmazza

a) az elismerést kérő szervezet nevét, székhelyét, képviselője nevét;

b) a kérelmező taglétszámát;

c) a tenyészteni kívánt fajtát és fajtákat;

d) a nyilvántartott élő egyedek számát fajtánként;

e) az egyedekről a kérelmező nyilvántartásában szereplő tenyésztési adatokat, az ebek tenyésztőjének nevét és az ebek tartási helyét, és

f) a személyi és tárgyi feltételeket, a tenyésztésvezető személyének és adatainak feltüntetésével.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) a kinológiai szövetséggel egyeztetett, bélyegző lenyomattal ellátott származási igazolás mintát, vagy a nyilatkozatot a kinológiai szövetség által rendszeresített, ajánlott származásigazolás nyomtatvány használatáról;

b) a származási igazolás aláírására jogosult személy aláírásmintáját;

c) az elfogadott alapszabály hiteles másolatát;

d) a bírósági bejegyzés hiteles másolatát vagy kivonatot a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartás szerinti adatairól;

e) a tenyésztésvezető jelen jogszabályban előírt felsőfokú végzettségét igazoló okirat másolatát;

f) a kinológiai szövetség igazolását a tagsági jogviszony fennállásáról, és

g) a fajtánkénti tenyésztési programot, nyomtatott vagy elektronikus formában is.

(4) A tenyésztési programnak tartalmaznia kell

a) a fajta leírását;

b) a tenyészcélt;

c) a tenyésztés módszerét, a fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módot;

d) a törzskönyvi szabályzatot (a törzskönyvezés keretszabályait az 1. melléklet tartalmazza);

e) a teljesítményvizsgálati szabályzatot (a teljesítményvizsgálat keretszabályait a 2. melléklet tartalmazza);

f) a tenyészeb minősítés rendjét;

g) a tenyésztésbe vétel szabályait, így különösen a tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatárát, a két kölykezés közötti időt, az almonként törzskönyvezhető utódok számát, valamint az életteljesítményt;

h) a nyilvántartás, azonosítás és igazolások rendjét;

i) az ebek jelölésének módját;

j) az alomellenőrzés és a származás ellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét, és

k) az örökletes betegségek kiszűrésére alkalmas vizsgálatokkal kapcsolatos kötelezettségeket és szabályozást.

9. § (1) A tenyésztési hatóság a kérelemben benyújtott törzskönyvi adatok alapján az élő egyedek meglétét az elismerési eljárás során ellenőrzi.

(2) Amennyiben a kérelmező nem tudja biztosítani a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti létszámot, a tenyésztési hatóság a kérelmező részére legfeljebb három évre ideiglenes elismerést adhat.

(3) A tenyésztési hatóság az elismerésről, illetve az elismerés iránti kérelem elutasításáról határozatot hoz.

10. § (1) A tenyésztőszervezet a tenyésztési programjában szabályozza a kölykök megfelelő fizikális és mentális fejlődéséhez, valamint az emberhez való kívánatos kapcsolatuk kialakulásához szükséges környezet biztosítására vonatkozó előírásokat.

(2) Ha a tenyésztési program szigorúbb szabályokat nem állapít meg, egy személy egy kennelében egy naptári évben legfeljebb 9 alom regisztrálható.

11. § (1) A tenyésztőszervezet köteles mindazon tenyésztő ebének a teljesítményvizsgálatát elvégezni, vagy elvégeztetni, aki azt kéri, valamint az ebet törzskönyvezni és származási igazolással ellátni, ha az a tenyésztőszervezet elismerésében szereplő fajtához tartozik, a törzskönyvezésnek szakmai akadálya nincs, és a tenyésztő az adott fajta tenyésztési programját elfogadja.

(2) A tenyésztőt az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén megilletik a tenyésztőszervezet, vagy a kinológiai szövetség által képviselt nemzetközi szakmai szervezeti tagságból eredő tenyésztői jogosultságok.

(3) A tenyésztőszervezet köteles a fajta korábbi tenyésztőszervezete, az Európai Gazdaági Térség szerződő államainak elfogadott szervezetei, illetve nemzetközi szervezet által jóváhagyott törzskönyv, származási igazolás, teljesítményvizsgálat és nemzetközi címek elfogadására, továbbá a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően szerzett nemzetközi bírói minősítések elfogadására.

12. § Teljesítményvizsgálatot csak a tenyésztőszervezet által elfogadott, a bírói névsorban szereplő személy végezhet.

13. § (1) Egyfajtás tenyészeb kiállítást az adott fajta fenntartására elismert tenyésztőszervezet rendezhet, többfajtás tenyészeb kiállítást az adott tenyésztőszervezetek közösen rendezhetnek. A rendezvényt annak kezdete előtt legalább 15 nappal a tenyésztési hatóságnak be kell jelenteni.

(2) Tenyészeb kiállítást - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a kinológiai szövetség is rendezhet. A rendezvényt annak kezdete előtt legalább 15 nappal a tenyésztési hatóságnak be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy mely fajták vesznek részt a kiállításon.

(3) A tenyésztési hatóság a tenyészeb kiállítások idejét, helyét és a résztvevő ebfajták körét honlapján közzéteszi.

(4) A tenyészeb kiállításnak nem minősülő rendezvényhez, így különösen a kutya show megrendezéséhez nem kell a tenyésztési hatóság engedélye. A rendezvényt annak kezdete előtt legalább 15 nappal a tenyésztési hatóságnak be kell jelenteni.

(5) A nem az adott fajta fenntartására elismert tenyésztőszervezet által szervezett rendezvényen tenyésztési adat csak akkor keletkezik, ha az adott tenyésztőszervezet előzetesen nyilatkozik annak elfogadásáról. Amennyiben kutya show vonatkozásában az adott fajta fenntartására elismert tenyésztőszervezet előzetesen nyilatkozik a rendezvény teljesítményvizsgálatként történő elfogadásáról, a rendezvényt az adott fajta vonatkozásában tenyészeb kiállításnak kell tekinteni.

14. § A tenyésztők kötelesek idős, beteg vagy a tenyésztésben más okból részt nem vevő állataik tartásáról, gondozásáról és egészségügyi ellátásáról megfelelően gondoskodni.

15. § A származási igazolásra és az eb kiviteli származási igazolásra alkalmazni kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 168. §-ának rendelkezéseit.

16. § (1) A tenyésztési hatóság a tenyésztőszervezet által vezetett nyilvántartásokat és a teljesítményvizsgálatokat szúrópróbaszerűen ellenőrzi, a tenyésztőszervezet tevékenységét felülvizsgálja, amennyiben az ellenőrzések és a felülvizsgálat nem állapít meg hiányosságot, a hatóság a törzskönyvi adatokat hitelesnek tekinti.

(2) A tenyésztési hatóság ellenőrizheti, hogy a kinológiai szövetség a tenyésztők vonatkozásában betartja-e a nemzetközi szakmai szabályokat.

17. § A tenyésztőszervezetek listáját a tenyésztési hatóság honlapján közzéteszi.

18. § (1) Az Átv. 23. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztés időtartama legfeljebb 90 nap. Amennyiben a felfüggesztés ideje alatt a tenyésztőszervezet az előírt feltételeket nem teljesíti, a tenyésztési hatóság a tenyésztőszervezet elismerését visszavonja.

(2) A tenyésztési hatóság az elismerést visszavonja

a) a 7. § (2) bekezdésében írt feltételek be nem tartása,

b) a jogszabályi előírásoknak, illetve az elismerési kérelemben foglaltaknak meg nem felelő működés, adatgyűjtés és valótlan adatközlés,

c) az ellenőrzés akadályozása,

d) az adatközlés megtagadása, vagy

e) adatváltozás bejelentési kötelezettség elmulasztása

esetén.

(3) A tenyésztőszervezeti elismerés megszűnik, ha a tenyésztőszervezet jogutód nélkül megszűnik.

(4) A tenyésztőszervezet jogutód nélküli megszűnése, vagy az elismerés visszavonása esetén az újabb tenyésztőszervezet elismeréséig, illetve az elismert tenyésztő szervezettel nem rendelkező fajták esetében a tenyésztőszervezeti feladatokat a tenyésztési hatóság vagy az általa megbízott, arra alkalmas szervezet látja el.

19. § (1) A tenyésztőszervezet köteles a 8. § (2) bekezdésben foglalt adatok megváltozását a tenyésztési hatósággal 15 napon belül közölni.

(2) A kinológiai szövetség köteles a 6. § (2) bekezdésben foglalt adatok megváltozását az agrárpolitikáért felelős miniszterrel 15 napon belül közölni.

20. § (1) A tenyésztőszervezet az elismert tenyésztési program végrehajtására tenyésztésvezetőt alkalmaz.

(2) A tenyésztésvezetőnek agrár, erdészeti, vadgazdálkodási, állatorvosi vagy biológusi felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

(3) A tenyésztőszervezet vezetője alapszabály változás esetén a bejegyzést jóváhagyó bírósági végzés kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a bírósági bejegyzés másolatát benyújtani a tenyésztési hatósághoz.

21. § A tenyésztőszervezetek kötelesek feltölteni a kiadott származási igazolások másolatát az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/A. §-a szerinti országos elektronikus adatbázisba.

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, a rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

23. § E rendelet hatálybalépését követő 15. napon a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet alapján kijelölt kinológiai szövetség kijelölése megszűnik, amely a megszűnést követő 3 napon belül köteles az általa kezelt tenyésztési adatokat haladéktalanul átadni a tenyésztési hatóságnak.

24. § (1) A tenyésztési hatóság e rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül felhívja a tenyésztőszervezeteket a 8. § (2) és (3) bekezdés szerinti iratok 90 napon belül történő benyújtására.

(2) A tenyésztési hatóság a tenyésztőszervezet elismerését visszavonja, amennyiben a tenyésztőszervezet a (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a benyújtott iratok e rendelet előírásainak nem felelnek meg.

(3) A 6. § (4)-(6) bekezdésében foglaltakat a kinológiai szövetség feladataira és a tenyésztőszervezet értesítésére is alkalmazni kell.

25. § Ez a rendelet a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról, valamint a 77/504/EGK és 90/425/EGK irányelv módosításáról szóló 1991. március 25-i 91/174/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

26. § Hatályát veszti a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelet.

1. melléklet a 98/2013. (X. 24.) VM rendelethez

A fajtatiszta eb tenyésztésére vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai

I. A törzskönyv vezetésének szabályai

1. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

2. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése

2.1. A törzskönyvnek minden bejegyzett ebre legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét;

2.1.2. az eb születésének időpontját;

2.1.3. az eb nevét, ivarát, azonosítóját, ismertetőjeleit;

2.1.4. az eb szüleinek, nagyszüleinek és dédszüleinek nevét azonosítóját, ismertetőjeleit, tenyészminősítését, valamint teljesítményvizsgálati eredményeit;

2.1.5. tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati eredményét;

2.1.6. a kiesés időpontját, és amennyiben ismert ennek okát;

2.1.7. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját.

2.2. A törzskönyvnek tartalmaznia kell főrészt (a továbbiakban: főtörzskönyvi rész). A törzskönyv a tenyésztőszervezet elhatározása alapján tartalmazhat mellékrészt (a továbbiakban: melléktörzskönyvi rész).

2.2.1. A főtörzskönyvi részbe azok az ebek sorolhatók be, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek valamennyi tenyészminősítési feltételnek, valamint szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve.

2.2.2. A törzskönyvet vezető tenyésztőszervezet elhatározhatja melléktörzskönyvi rész nyitását, a 2.2.1. pont feltételeinek meg nem felelő egyedek részére. Ez esetben a fő- és melléktörzskönyv kapcsolatát is szabályozni kell.

A melléktörzskönyvi bejegyzéshez az egyedeknek meg kell felelnie:

2.2.2.1. a törzskönyvben megállapított szabályok szerinti azonosíthatóságnak;

2.2.2.2. a fajta küllemi jegyeinek;

2.2.2.3. a tenyésztési programban meghatározott teljesítményvizsgálati feltételeknek;

2.2.3. a bejegyzés vonatkozhat olyan ebekre, amelyek

2.2.3.1. a fajtához tartoznak, de ismeretlen származásúak;

2.2.3.2. a tenyésztőszervezet által jóváhagyott keresztezési programhoz tartoznak.

2.2.4. A melléktörzskönyv tartalmazhat az ebek teljesítménye szerint elhatárolt osztályokat.

Az osztályozást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell elvégezni.

2.3. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet.

2.4. A törzskönyv a tenyésztőszervezetnél, vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethető, és nem selejtezhető.

2.5. Melléktörzskönyv alapján származási igazolás csak ennek a ténynek a feltüntetésével állítható ki.

3. A törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell:

3.1. a tenyészebek és a tenyésztési programhoz szükséges utódaik meghatározott határidőn belüli bejelentését;

3.2. a fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és a kölykezési dátumoknak a tenyésztőszervezethez meghatározott határidőn belüli bejelentését;

3.3. a tenyésztőnél a törzskönyvbevétel alapjaként szükséges alapbizonylatok készítését, a tenyészebek azonosítójáról, ismertetőjeleiről, származásáról és a fedeztetési dátumokról, a kölykezési dátumokról;

3.4. a származásellenőrzés módját;

3.5. a tulajdonosváltozás bejelentését;

3.6. a felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért;

3.7. a kinológiai szövetség részére történő adatszolgáltatás rendjét.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai

1. A származási igazolásnak legalább tartalmaznia kell:

1.1. sorszámot;

1.2. a tenyésztőszervezet nevét, a törzskönyv megnevezését és az osztályba sorolást;

1.3. az eb születési dátumát, fajtáját és ivarát;

1.4. az eb megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetőjelét, valamint törzskönyvi számát;

1.5. a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét;

1.6. az eb származását legalább a dédszülői generációig visszamenőleg, az ősök törzskönyvi számát;

1.7. az eb és szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait;

1.8. a kiállítás helyét és időpontját;

1.9. a szakmai munkáért felelős személy aláírását és a tenyésztőszervezet bélyegzőlenyomatát;

1.10. a teljesítményvizsgálatokat.

1.11. Az 1.10. pont szerinti teljesítményvizsgálatokat és azok eredményét a származási igazolást kísérő teljesítményvizsgálati könyv is tartalmazhatja. Ebben az esetben a teljesítményvizsgálati könyv sorszámát a származási lapon fel kell tüntetni.

2. A származási igazolásnak a tenyészeb tartási helyén mindig rendelkezésre kell állnia.

3. A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

2. melléklet a 98/2013. (X. 24.) VM rendelethez

A fajtatiszta eb tenyésztésére vonatkozó teljesítményvizsgálat szabályai

1. A szabályzat összeállításakor a fajta származási országának követelmény rendszerét kell figyelembe venni.

2. A teljesítményvizsgálati szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) a tenyészcélnak megfelelő (küllem, munkateljesítmény) teljesítményvizsgálat szabályait;

b) kiállítási szabályzatot;

c) a bírálatok és vizsgák rendjét, a bírók kijelölésének szabályait, az elérhető címek és díjak rendjét;

d) a versenyszabályzatot;

e) a teljesítményvizsgálatot végzők személyi feltételeit;

f) a nemzetközileg elfogadott irányelvek alapján kidolgozott tenyészeb kiállítás és a munkavizsga szabályzatot;

g) a bírói testület működési szabályzatát, a bírók minősítésének követelményrendszerét, a bírók felelősségét;

h) a munkavizsgával rendelkező fajták esetében a teljesítményvizsgálatban résztvevő segédek minősítésének követelményrendszerét;

i) a jelen rendelet hatálybalépése előtt szerzett teljesítményvizsgálati eredmények figyelembevételi szabályait;

j) az importált egyedek származási országban szerzett teljesítményvizsgálati eredményeinek figyelembevételi szabályait;

k) a nem a tenyésztőszervezet által rendezett tenyészeb kiállításon, vagy külföldi tenyészeb kiállításon megszerzett teljesítményvizsgálati eredmények figyelembevételének szabályait.

 

FVM 64/1998. 2013. 01. 29. állapot

64/1998 (XII. 31.) FVM rendelete

a fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól

módosította 94/2001 (XI. 17.) FVM r. - kékkel, és 135/2004. (IX. 18.) FVM rendelet - fehér alapon pirossal  a szövegben, mely rendelet 9.§ és 10.§ alapján:

9. § Ez a rendelet a Tanács 91/174/EGK irányelve a fajtatiszta állatok forgalmazására vonatkozó tenyésztéstechnikai és származási követelmények megállapításáról, valamint a 77/504/EGK és 90/425/EGK irányelv módosításáról szóló irányelvnek való megfelelést szolgálja.

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg az R. 2. §-a, 3. §-ának 11. pontja, valamint a 15. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

********

Az állattenyésztésről szóló - az 1996. évi CXXX. törvénnyel módosított - 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (1) bekezdésének a) 7-8. pontjaiban és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 67. §-ának (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

 

1. § A szabályozás célja, egészséges és a nemzetközi előírásoknak megfelelő fajtajelleggel rendelkező törzskönyvezett ebállomány kialakítása és szinten tartása. Ennek érdekében eb fajták fenntartása, törzskönyvezése, teljesítményének meghatározása, tenyésztési adatok gyűjtése, nyilvántartása, feldolgozása, a tenyésztési dokumentáció kiadása e rendeletben meghatározott feltételekkel végezhető.

 

2. § Hatálytalan

Hatálytalanított szövegrész: A rendelet hatálya kiterjed

a) az eb, mint jellemzően kedvtelési céllal tartott, forgalmazásra is kerülő állat - Átv. 2. §-ának b) pontja szerinti - fajtafenntartó, fajtajavító tenyésztésére;

b) valamennyi - az a) pontban megjelölt - eb tenyésztésével, tenyészállat előállításával és forgalmazásával foglalkozó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra.

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. Elismert ebtenyésztő szervezet: a tenyésztéssel foglalkozó szervezetek közül az adott fajta, illetve gyakorlati szempontok alapján kapcsolódó fajtacsoport tenyésztőinek bíróságon bejegyzett társadalmi szervezete, amely a fajtának a származási országában kialakított szabályozásán alapuló és tagjai által jóváhagyott tenyésztési programot hajt végre, és erre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) általi elismeréssel jogot szerzett (a továbbiakban: tenyésztő szervezet).

2. Kinológiai szövetség (a továbbiakban: Szövetség): olyan társadalmi szervezet, amelynek feladata és kizárólagos joga a hazai ebtenyésztés képviselete nemzetközi szervezetben, a kiállítások és egyéb, minõsítést adó rendezvények összehangolása; részvétel a bírók képzésében és minõsítésében, a rendezvényekre bírók delegálása, a rendezvényekkel kapcsolatos nemzetközi hitelû nyilvántartások vezetése, a kivitelre szánt ebek export származási igazolásának kiállítása, nyilvántartása, valamint az õshonos ebfajták fenntartásának és megõrzésének irányítása és összehangolása és egységes nemzetközi képviselete.

3. Származási igazolás: tenyésztő szervezet által nyilvántartott eb tenyésztési adatairól, a törzskönyv alapján kiállított okirat.

4. Teljesítményvizsgálat: a tenyészcél elérése érdekében végzett, az eb teljesítményeinek (küllem, munkateljesítmény) megállapítására szolgáló eljárás.

5. Tenyészeb: olyan, azonosító számmal vagy jellel ellátott és nyilvántartott eb, amely egyedileg azonosítható, és szerepel a tenyésztõ szervezet törzskönyvi nyilvántartásában.

6. Tenyésztés: az adott fajta tenyész- és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége.

7. Tenyésztési adat: e rendelet hatálya alá tartozó ebfajták egyedeinek törzskönyvben nyilvántartott adatai, így különösen az egyed azonosítására, tartási helyére, származására, küllemére, teljesítményére, tenyésztőjére és tulajdonosára, alom- és teljes testvéreire vonatkozó adat.

8. Tenyésztési program: meghatározott tenyészcél elérésére végzett tenyésztési tevékenységek sora és az ezek megvalósításához szükséges feltételrendszer (nyilvántartás, teljesítményvizsgálat, törzskönyvezés stb.).

10. Törzskönyv: tenyésző szervezet által vezetett központi nyilvántartás, amely a tenyésztési programjába befogadott fajtatiszta ebek tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

11. Hatálytalan

Hatálytalanított szövegrész: Törzskönyvezés: a tenyésztési adatok gyűjtése, törzskönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése és igazolása.

 

4. § (1) Eb fajtát fenntartani, törzskönyvezni, teljesítményét meghatározni tenyésztési adatot gyûjteni, nyilvántartani, feldolgozni, a tenyésztési dokumentációt kiadni csak tenyésztõ szervezet jogosult. Fajtánként egy tenyésztõ szervezet ismerhetõ el. A kis egyedszámú fajták - amelyek fenntartására önálló szervezet nem alakult meg - fenntartására létrehozott szervezet, fajtacsoporttól függetlenül több fajta fenntartására kaphat elismerést.

(2) A tenyésztő szervezet feladatai:

a) adott fajta tenyésztési programjának kidolgozása, elismertetése és végrehajtása;

b) törzskönyvezés és teljesítményvizsgálat végzése vagy végeztetése.

c) a behozott ebek törzskönyvi nyilvántartásba vétele, azok honosítása, valamint a tenyésztési hatósághoz történõ bejelentése;

d) kizárólagos joga az elismerésében szereplõ fajta képviselete a fajta nemzetközi szervezetében;

e) nemzetközi kinológiai szervezetben a kinológiai szövetségen keresztül képviselteti magát.

5. § (1) A tenyésztéssel foglalkozó társadalmi szervezet tenyésztő szervezetkénti elismerésére és az elismerés visszavonására a minisztérium jogosult. Az elismerés megadása vagy megtagadása nem érinti a szervezet külön törvény szerinti jogszerű működését.

(2) A minisztérium - az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (a továbbiakban: tenyésztési hatóság), az Ebtenyésztési Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület), vadászeb esetében az Országos Magyar Vadászkamara szakmai véleménye figyelembevételével kialakított javaslata alapján - a tenyésztéssel foglalkozó szervezetet tenyésztő szervezetként elismeri, ha

 

a) a benyújtott tenyésztési program megfelel az általános szakmai és nemzetközi előírásoknak;

 

b) a tenyésztési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, és a szakszerű tenyésztői munkához szükséges szakember, mint tenyésztésvezető rendelkezésre áll;

 

c) a tenyészeb utódait egyedenként, tartósan úgy jelölik meg, hogy azonosságuk megállapítható;

 

d) a törzskönyvet a tenyésztési programban leírt törzskönyvi szabályzat előírásainak megfelelően vezetik;

 

e) hatályát vesztette [törölve: a Szövetség tagjaként rendelkezik]

 

ea) a Federation Cynologique Internationale (a továbbiakban: F.C.I.),

 

eb) azon fajták esetén, amelyek nem rendelkeznek F.C.I. elismeréssel a fajta nemzetközi szervezetének

elismerésével [a továbbiakban ea) és eb) együtt: nemzetközi elismertség];

 

f) nyilatkozat a 10. § (4) bekezdésében foglalt feltétel vállalásáról.

(3) A Testület a tenyésztési hatóság véleményező és javaslattevő testülete.

(4) A Testület feladata a bírálatok tisztaságának (pártatlanságának) ellenőrzése és a bírálati szabályzatok megtartásának felügyelete. Az ellenőrzés és felügyelet során tapasztalt szabálytalanság esetén a bírálatot, illetve a bíró tevékenységét felfüggesztheti vagy a bírót tevékenységétől, a tenyésztőt meghatározott időre a kiállításon, versenyen való részvételtől eltilthatja.

(5) A Testületet a tenyésztési hatóság javaslata alapján a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozott időre hozza létre, működési rendjét - a tenyésztési hatósággal egyeztetve - a Testület maga állapítja meg. Az ebtenyésztő szervezeteknek a Testületben való képviseletét a miniszter biztosítja.

 

(6) A kivitelre szánt ebek export származási igazolásának kiadását az eb tulajdonosának kell kérnie a kinológiai szövetségtõl. Az export származási igazolás kiadásával egyidejûleg bevonásra kerül a származási igazolás, melyet a kinológiai szövetség, az illetékes tenyésztõ szervezet számára 8 napon belül megküld.

6. § (1) A tenyésztő szervezetként történő elismerés iránti kérelmet a minisztériumhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemben meg kell jelölni

 

a) az elismerést kérő megnevezését, címét, székhelyét;

 

b) a tenyészteni kívánt fajtát és fajtákat és azok nyilvántartott egyedeinek számát;

 

c) a személyi és tárgyi feltételeket, a tenyésztésvezető személyének és adatainak feltüntetésével;

 

d) a fajtánkénti tenyésztési programot.

(3) A tenyésztési programnak tartalmaznia kell

 

a) a fajta leírását;

 

b) a tenyészcélt;

 

c) a tenyésztés módszerét, a fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módot;

 

d) a törzskönyvi szabályzatot (a törzskönyvezés szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza);

 

e) a teljesítményvizsgálati szabályzatot (a teljesítményvizsgálati szabályzat kialakításának szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza);

 

f) a tenyészeb minősítés rendjét;

 

g) a tenyésztésbe vétel szabályait, így különösen a tenyésztésbe vétel alsó és a tenyésztésben tartás felső korhatárát, a két kölykezés közötti időt, az almonként törzskönyvezhető utódok számát, valamint az életteljesítményt (összalom számot);

 

h) a nyilvántartás, azonosítás és igazolások rendjét;

 

i) az ebek jelölésének módját;

 

j) az alomellenőrzés és a származás ellenőrzés módját és dokumentálásának rendjét.

(4) A kérelemhez csatolni kell az aláírással és pecséttel ellátott származási igazolás mintát, az elfogadott alapszabály hiteles másolatát, a taglétszám kimutatást és a bírósági bejegyzés hiteles másolatát.

 

7. § (1) A minisztérium az elismerésről, illetve az elismerés iránti kérelem elutasításáról határozatot hoz.

(2) Az elismerés a tenyésztési célra, a tenyésztési programra, valamint a szakmai tevékenységi területre, a törzskönyvi szabályzatra, a fajtafenntartásra vonatkozik és ezek végrehajtására jogosít.

(3) A rendelet hatálybalépése után 1999. december 31-ig, ezt követően évente január 1-jétől június 30-ig lehet elismerés iránti kérelmet benyújtani, a határozathozatalra ezen határidők lejárta után egyszer kerül sor.

 (4) A 10. § (2) bekezdés szerinti elismerés visszavonás esetén, az adott fajtára vonatkozóan a minisztérium hivatalos lapjában, illetve a minisztérium honlapján közzétett határidõig tenyésztõ szervezeti elismerési kérelmet lehet benyújtani.

8. § (1) A tenyésztő szervezet köteles mindazon tenyésztő ebének a teljesítményvizsgálatát elvégezni, vagy elvégeztetni, aki azt kéri, valamint az ebet törzskönyvezni és származási igazolással ellátni, ha az a tenyésztő szervezet elismerésében szereplő fajtához tartozik, a törzskönyvezésnek szakmai akadálya nincs, és a tenyésztő az adott fajta tenyésztési programját elfogadja.

(2) A törzskönyv nem selejtezhető.

 (3) Tenyésztési dokumentum kiadás alapjául nem szolgálhat olyan tenyésztési nyilvántartás, amelyet nem az Átv. szerint meghatározott feltételeknek megfelelõen vezetnek.

9. § A tenyésztő szervezetek listáját a minisztérium a hivatalos lapjában közzéteszi.

 

10. § (1) A minisztérium az előírásoknak meg nem felelő működés esetén a tenyésztő szervezet elismerését a feltételek teljesítéséig felfüggeszti.

(2) A minisztérium az elismerést visszavonja

 

a) az elismert tenyésztő szervezet megszűnése,

 

b) az 5. § (2) bekezdésében írt feltételek be nem tartása,

 

c) a hivatalos előírásoknak meg nem felelő működés, adatgyűjtés és valótlan adatközlés

esetén.

d) az ellenõrzés akadályozása

(3) Az elismerésnek az (1)-(2) bekezdések szerinti felfüggesztésére, illetve visszavonására a minisztérium - a Testület, vadászeb esetében az Országos Magyar Vadászkamara kezdeményezésére kialakított - tenyésztési hatósági javaslat alapján intézkedik.

(4) A tenyésztő szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén vagy az elismerés visszavonásakor a rendelet hatálybalépése után keletkezett, a nyilvántartásra és a törzskönyvezésre vonatkozó dokumentumokat át kell adni a tenyésztési hatóságnak megőrzése céljából, illetve új tenyésztő szervezeti elismerés esetén a dokumentumokat az új, elismert tenyésztő szervezet részére kell átadni.

 

11. § (1) A tenyésztő szervezet vezetője köteles a 6. § (2) bekezdésében foglaltak változásait a tenyésztési hatósággal haladéktalanul közölni.

(2) A 6. § (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott változása a minisztérium jóváhagyását igényli. A tenyésztési hatóság a változásokat a közléstől számított harminc napon belül, véleményével ellátva a minisztériumhoz továbbítja.

(3) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezései a 6. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti létszámadatra nem vonatkozik.

 

12. § (1) A tenyésztő szervezetben a kialakított és elismert tenyésztési program végrehajtására tenyésztésvezetőt kell alkalmazni.

(2) Abban az esetben, ha a tenyésztő szervezet a törzskönyvezési tevékenységét maga végzi, nem lehet tenyésztésvezető az, akinek egyéb tevékenysége vagy más szervezetben betöltött tisztsége a tenyésztésvezetői megbízatással összeférhetetlen.

(3) A tenyésztésvezetőnek agrár-, erdészeti, vadgazdálkodási, állatorvosi vagy biológusi felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.

(4) Az 5. § (2) bekezdése szerinti szakmai véleménynek ki kell terjednie a tenyésztésvezető személyi alkalmasságára, felelősségére, több fajta esetén azonos személy megnevezésekor a megbízatások elláthatóságának véleményezésére is.

 

13. § (1) Tenyészeb-kiállítás, -árverés a vonatkozó állat-egészségügyi, közegészségügyi és egyéb elõírások megtartásával, csak az elismert tenyésztõ szervezet elõzetes hozzájárulásával a kinológiai szövetséghez történt bejelentést követõen, több fajta részvétele esetén pedig a kinológiai szövetség elõzetes hozzájárulásával a (4) bekezdés szerinti bejelentés alapján tartható.

(2) Tenyészeb-kiállításnak minõsül bármely a fajtatiszta kutyák felvezetésével járó bemutató, így például a szépségverseny, küllemi kiállítás, tenyészszemle, verseny és vizsga, illetve egyéb minõsítést adó rendezvény.

(3) A tenyészeb-kiállítás engedélyezési eljárásban a tenyésztési hatóság szakhatóságként mûködik közre.

(4) A kiállítás szervezõje a hozzájárulás megszerzése érdekében köteles a tenyészállat kiállítást legkésõbb a rendezvény idõpontja elõtt 60 nappal, nemzetközileg elfogadott minõsítést adó kiállítás esetén a tárgyévet megelõzõ legalább 90 nappal a kinológiai szövetség részére bejelenteni.

(5) A tenyésztési hatóság tenyészállat-kiállításokon közvetlenül, vagy a Szövetség részére adott felhatalmazással a Szövetség útján látja el a hatósági felügyeletet.

(6) Valamennyi fajta részére nyitott kiállítások és versenyek rendezésére, ahol nemzeti és nemzetközi címeket adnak ki, a Szövetség jogosult.

14. § A tenyésztési hatóság eljárása során figyelembe veszi a Testület, vadászeb fajtacsoport esetén az Országos Vadgazdálkodási Tanács véleményét.

 

15. § (1) A hatóság ellenőrzéskor az Átv. 44. §-ának a)-c) pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni. A Testület az ellenőrzés során - a tenyésztési hatóság felhatalmazása alapján - véleményt ad.

(2) Hatálytalan

Hatálytalanított szövegrész: Az ebtenyésztéssel kapcsolatos szabálysértési felelősségre a 17/1968. (IV. 14.) Korm. rendelet 89. §-ának az ebtenyésztésre alkalmazható rendelkezései az irányadók.

 (3) A tenyésztési hatóság a 13. § elõírásaitól eltérõen rendezett tenyészeb-kiállítás esetén az Átv. 45. §-ában meghatározott állattenyésztési bírságot köteles kiszabni.

16. § (1) Ez a rendelet 1999. július 1. napján lép hatályba.

(2) A Testület megbízásának lejárta után feladatait a 3.§ 2. pontjában meghatározott feladatok ellátására létrejött - kérelem alapján a miniszter által kijelölt - elismert tenyésztő szervezetek szövetsége látja el. A kijelölés iránti kérelmet a minisztériumba kell benyújtani, e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül.

(3) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács 91/174/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

1. számú melléklet a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelethez

A fajtatiszta eb tenyésztésére vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályai

I.

1. A törzskönyv vezetésének szabályai

Egy fajta számára csak egy törzskönyv vezethető.

 

2. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése

2.1. A törzskönyvnek minden bejegyzett ebre legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

2.1.1. a tenyésztő tulajdonos nevét, címét;

2.1.2. az eb születésének időpontját;

2.1.3. az eb nevét, ivarát, azonosítóját, ismertetőjeleit és tenyészminősítő osztályba sorolását;

2.1.4. az eb szüleinek és nagyszüleinek nevét azonosítóját, ismertetőjeleit és tenyészminősítő osztályba sorolását, valamint teljesítményvizsgálati eredményeit;

2.1.5. az eb dédszüleinek azonosítóját és ismertetőjeleit;

2.1.6. tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati eredményét;

2.1.7. a kiesés időpontját, és amennyiben ismert ennek okát;

2.1.8. a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját.

2.2. A törzskönyvnek tartalmaznia kell főrészt (a továbbiakban: főtörzskönyvi rész). A törzskönyv a tenyésztő szervezet elhatározása alapján tartalmazhat mellékrészt (a továbbiakban: melléktörzskönyvi rész).

2.2.1. A főtörzskönyvi részbe azok az ebek sorolhatók be, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek valamely tenyészminősítő osztály feltételeinek, valamint szüleik és nagyszüleik ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve.

2.2.2. A főtörzskönyvi résznek több, az ebek teljesítménye szerinti osztályt kell tartalmaznia, és csak a törzskönyvi szabályzatban meghatározott ismérvek alapján lehet az egyes egyedeket ezen osztályok valamelyikébe besorolni.

2.2.3. A törzskönyvet vezető elismert tenyésztő szervezet elhatározhatja melléktörzskönyvi rész nyitását, a 2.2.1. pont feltételeinek meg nem felelő egyedek részére. Ez esetben a fő- és melléktörzskönyv kapcsolatát is szabályozni kell.

A melléktörzskönyvi bejegyzéshez az egyedeknek meg kell felelnie:

2.2.3.1. a törzskönyvben megállapított szabályok szerinti azonosíthatóságnak;

2.2.3.2. a fajta küllemi jegyeinek;

2.2.3.3. a tenyésztési programban meghatározott teljesítményvizsgálati feltételeknek;

2.2.4. a bejegyzés vonatkozhat olyan ebekre, amelyek

2.2.4.1. a fajtához tartoznak, de ismeretlen származásúak;

2.2.4.2. a tenyésztő szervezet által jóváhagyott keresztezési programhoz tartoznak.

2.2.5. A melléktörzskönyvi rész szintén tartalmazhat az ebek teljesítménye szerint elhatárolt osztályokat. Az osztályozást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell elvégezni.

2.3. A törzskönyvi osztályba sorolást a törzskönyvi szabályzatban meghatározott feltételek szerint kell végezni.

2.4. A törzskönyv formája lehet: könyv, jegyzék, kartoték vagy más olyan adathordozó, amelyet hitelesíteni lehet.

2.5. A törzskönyv a tenyésztő szervezetnél, vagy annak megbízásából az adatfeldolgozó intézménynél vezethető, és nem selejtezhető.

 

3. A fajtánkénti törzskönyvi szabályzatban részletesen szabályozni kell:

3.1. a tenyészebek és a tenyésztési programhoz szükséges utódaik meghatározott határidőn belüli bejelentését;

3.2. a fedeztetési, termékenyítési dátumoknak és a kölykezési dátumoknak az elismert tenyésztő szervezethez meghatározott határidőn belüli bejelentését;

3.3. a tenyésztőnél a törzskönyvbevétel alapjaként szükséges alapbizonylatok készítését, a tenyészebek azonosítójáról, ismertetőjeleiről, származásáról és a fedeztetési dátumokról, a kölykezési dátumokról;

3.4. a származásellenőrzés módját;

3.5. a tulajdonosváltozás bejelentését;

3.6. a felelősség viselését a jelölésért, az előírt bejelentésekért, a feljegyzésekért, valamint a regisztrációkért.

II. A származási igazolás kiállításának előírásai

1. A származási igazolásnak legalább tartalmaznia kell:

1.1. sorszámot;

1.2. az elismert tenyésztő szervezet nevét, a törzskönyv megnevezését és az osztályba sorolást;

1.3. az eb születési dátumát, fajtáját és ivarát;

1.4. az eb megjelölésének módját, egyedazonosítóját és ismertetőjelét, valamint törzskönyvi számát;

1.5. a tenyésztő és a tulajdonos nevét és címét;

1.6. az eb származását, meghatározott generációig visszamenőleg az ősök törzskönyvi számát;

1.7. az eb és szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait, valamint összes teljesítményvizsgálati eredményeit;

1.8. a kiállítás helyét és időpontját;

1.9. a szakmai munkáért felelős személy aláírását és az elismert tenyésztő szervezet bélyegzőlenyomatát;

1.10. a teljesítményvizsgálatokat.

2. Az észlelt valótlan adatközlés esetén a tenyésztési hatóság a kifogásolt származási igazolást visszamenőlegesen is letiltja.

3. A származási igazolásnak a tenyészeb telephelyén mindig rendelkezésre kell állnia.

4. A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

2. számú melléklet a 64/1998. (XII. 31.) FVM rendelethez

A fajtatiszta eb tenyésztésére vonatkozó teljesítményvizsgálat szabályai

A szabályzat összeállításakor a fajta származási országának követelmény rendszerét kell figyelembe venni.

A teljesítményvizsgálati szabályzatnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

- a tenyészcélnak megfelelő (küllem, munkateljesítmény) teljesítményvizsgálat szabályait,

- kiállítási szabályzatot,

- a bírálatok és vizsgák rendjét, szabályait, elérhető címek és díjak rendjét;

- versenyszabályzatot;

- a teljesítményvizsgálatot végzők személyi feltételeit;

- a nemzetközileg elfogadott irányelvek alapján kidolgozott tenyészszemle-, munkavizsga-szabályzatot;

- a bírói testület működési szabályzatát, a bírók minősítésének követelményrendszerét, a bírók felelősségét;

- a munkavizsgával rendelkező fajok esetében a teljesítményvizsgálatban résztvevő segédek minősítésének követelményrendszerét;

- jelen rendelet hatálybalépése előtt szerzett teljesítményvizsgálati eredmények figyelembevételi szabályait;

- az importált egyedek származási országban szerzett teljesítményeredményeinek figyelembevételi szabályait.